A fiam 13 éves. Éppen abban a korban van, mikor kapcsolatokat épít, ismerkedik, barátkozik. Hol másutt, mint a Facebookon.
Ő azonban nem olyan szerencsés, mint sok más gyerek, akiknek a szülei csak hallomásból ismerik az internetet. Neki én voltam az első ismerőse, ennek köszönhetően ma is ott lapulok a ...nézzük csak...ah, te jó ég!...1433 ismerőse között.
Magam is döbbenek ennyi ember láttán. Komolyan, olyan ez nála, mint egy öngerjesztő rendszer. Az első 800 volt csak nehéz, azután csak azt láttam az üzenő falamon, hogy ma is 10 ember, ma meg 20 van, aki a fiamnak újabb ismerőse lett. Mégis kicsodák ezek?- tettem fel a kérdést magamnak. Természetesen nem kutakodok a postafiókjában. Éppen csak az üzenőfalát nézem át olykor és miközben valakivel (valakikkel!!!) csetelget, a szemem fordítom arra egy halovány pillanatra. Aztán egy hétig agyalok azon, hogy kik azok a lányok, akiknek piros szíveket küldözget beszélgetés közben. Néha megpróbálok kérdezni, de hiába: lepattint a kölyök.
Ő azonban nem olyan szerencsés, mint sok más gyerek, akiknek a szülei csak hallomásból ismerik az internetet. Neki én voltam az első ismerőse, ennek köszönhetően ma is ott lapulok a ...nézzük csak...ah, te jó ég!...1433 ismerőse között.
Magam is döbbenek ennyi ember láttán. Komolyan, olyan ez nála, mint egy öngerjesztő rendszer. Az első 800 volt csak nehéz, azután csak azt láttam az üzenő falamon, hogy ma is 10 ember, ma meg 20 van, aki a fiamnak újabb ismerőse lett. Mégis kicsodák ezek?- tettem fel a kérdést magamnak. Természetesen nem kutakodok a postafiókjában. Éppen csak az üzenőfalát nézem át olykor és miközben valakivel (valakikkel!!!) csetelget, a szemem fordítom arra egy halovány pillanatra. Aztán egy hétig agyalok azon, hogy kik azok a lányok, akiknek piros szíveket küldözget beszélgetés közben. Néha megpróbálok kérdezni, de hiába: lepattint a kölyök.
